ÁFONYA: A bogyós gyümölcsök királya

Talán közhely, de kevés olyan étel van, amely ennyire egészséges lenne, mint az áfonya. Ha megfogadod a tanácsainkat, és a Dietlessen szereplő ételek közül csak hármat fogyasztasz rendszeresen, akkor az egyik mindenképpen az áfonya legyen (a másik kettő pedig a spenót és a tengeri lazac). Ez a három étel ugyanis önmagában képes megváltoztatni az életedet.

A nyugati étrendben az áfonya az eper mellett a második legnépszerűbb bogyós gyümölcs. Nemcsak Európában, de szerte a világon nagy népszerűségnek örvend (például Amerikában az ottani őshonos változatot az indiánok több száz éve fogyasztják), sőt, az áfonya az ázsiai és a mediterrán konyha egyik kedvenc alapanyaga is.

Népszerűsége nem véletlen, rendkívül ízletes és egészséges gyümölcsről van szó, amely méretében ugyan kicsi, de hatalmas tápértékkel bír, és minden más gyümölcsnél vagy zöldségnél erősebb és hatékonyabb antioxidánsokat tartalmaz, így rengeteg betegség ellen véd.

A legújabb kutatási eredmények alapján az áfonya valóban megérdemli jó hírnevét: mindössze egyetlen adag áfonya annyi antioxidánst tartalmaz, mint amennyi antioxidáns található 5 adag sárgarépában, almában, brokkoliban vagy sütőtökben.
Újdonságok az áfonyával kapcsolatban

Ha maximalizálni szeretnénk ezen gyümölcs antioxidáns hatását, akkor lehetőleg bioáfonyát vásároljunk! Egy közelmúltban készült tanulmány ugyanis közvetlenül hasonlította össze egy organikusan, illetve nem organikusan termesztett áfonyatípus (Vaccinium corymbosum L.) teljes antioxidáns hatását, és a kutatók látványos különbségeket találtak a bio előírásoknak megfelelően termesztett áfonya javára. Ez utóbbi ugyanis a hagyományos áfonyához képest jelentősen nagyobb koncentrációban tartalmazott fenol és antocián antioxidánsokat, és a teljes antioxidáns kapacitása is lényegesen nagyobb volt.
Az áfonya hatásai

Az áfonya kedvező egészségügyi hatásai valóban lenyűgözőek. Pedig sok éven át a kutatók kevés figyelmet fordítottak erre a gyümölcsre a viszonylag alacsony C-vitamin tartalma miatt. De miután a tudomány felfedezte az antioxidánsokat és a flavonoidokat, az áfonya egyre több figyelmet kapott.

Az áfonya többek között Észak-Amerikában őshonos növény, és régóta elismert és fontos része az amerikai indiánok étrendjének. Az indiánok jöttek rá annak idején, hogyha e bogyós gyümölccsel dörzsölik be a szárított húsokat, akkor lassíthatják azok romlását. A korai telepesek az indiánoktól lesték el az áfonya gyógyászati célú felhasználását: az indiánok ugyanis megfőzték az egész növényt a bogyókkal együtt, és a főzetet többek között hasmenés kezelésére használták.

A közelmúltban a Journal of Clinical Nutrition folyóiratban közzétett, nemrégiben készült tanulmány megállapította, hogy azon személyeknél, akik napi 15 dkg áfonyát fogyasztottak rendszeresen, a vérben lévő antioxidánsok mennyisége jelentősen emelkedett, és a kutatók szerint ez elengedhetetlen a különböző szív- és érrendszeri megbetegedések , a cukorbetegség, az öregedés, a rák, a makula degeneráció és a szürkehályog kialakulásának megelőzéséhez.

Tudjuk, hogy a vérben lévő antioxidánsok fokozott jelenléte csökkenti a mellrák kialakulásának kockázatát, de talán a legizgalmasabb kutatási eredmény mégis az, hogy az áfonya képes csökkenteni és megelőzni az öregkori betegségek (mint például az Alzheimer-kór és az elbutulás) hatásait.

Kék áfonya

Az antioxidánsok egyébként elengedhetetlenek az egészséges életmódhoz, mivel védenek a sejtszerkezetet és a DNS-t károsító szabad gyökökkel szemben. Általában ugyanis a szabad gyökök felelősek a sejtmembrán, a DNS és a szövetek károsodásáért, és végső soron ezek az okozói számos degeneratív betegségnek is.

Az áfonya jótékony hatása tehát elsősorban a rendkívül magas fitonutriens- és antioxidáns-tartalmának köszönhető, ezek közül is az úgynevezett antociánoknak (ezek a pigmentek felelnek az áfonya intenzív kékeslila színéért: minél sötétebb a bogyó, annál magasabb az abban lévő antocián-tartalom).

Az antociánok sok gyümölcshöz és zöldséghez hasonlóan az egyes bogyók védőburkában koncentrálódnak, mivel ez védi a gyümölcsöt az erős napsütés és más környezeti ártalmak hatásaitól.

Az antociánok rendkívül erős antioxidánsok, és gyulladáscsökkentő hatásúak.

Az antociánok kulcsfontosságú szerepet töltenek be a szabad gyökök semlegesítésében, és szinergikusan együttműködnek a C-vitaminnal és más fontos antioxidánsokkal. Az antociánok a kapilláris rendszert is erősítik azáltal, hogy elősegítik a szövetek építőkövének, a kollagénnek a termelődését. A flavonoidok ezen fontos alosztálya segít az erek tágításában (vagyis csökkenti a vérnyomást), és gátolja a vérrögképződést.

Az áfonya további jótékony egészségügyi hatásai és öregedésgátló jellemzői közé sorolhatjuk a szív-és érrendszeri betegségek és a rák kialakulási kockázatának jelentős csökkenését. Na és persze ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az áfonya segít megőrizni az egészséges bőrt, és csökkenti a kor előrehaladtával kialakuló bőrhibákat.

Az amerikai indiánoknak igazuk volt az áfonya bélrendszerre és emésztésre gyakorolt pozitív hatásával kapcsolatban: az áfonya pektinben gazdag rostja enyhíti a hasmenés és a székrekedés tüneteit. Emellett, a gyümölcsben lévő tanninok csökkentik az emésztőrendszer gyulladását, míg a polifenolok bizonyítottan antibakteriális tulajdonságokkal rendelkeznek.

Az áfonyát, ha lehetséges, kizárólag nyersen, és ne süteményekbe sütve fogyasszuk, mivel mint minden más gyümölcs esetében, az áfonyánál is a nyers változat garantálja a legfinomabb ízt és a legmagasabb tápértéket.
Teljes körű antioxidáns védelem

Mivel rengeteg antioxidáns van jelen az áfonyában, nem meglepő, hogy a kutatók fokozott antioxidáns védelmet észleltek, különösen az oxidatív stressz által veszélyeztetett személyeknél (szív-és érrendszeri betegségek). Ami viszont meglepő az az, hogy az áfonya rendszeres fogyasztása nem elszigetelten hat, hanem a szervezet teljes területén végzi áldásos tevékenységét. Így nem csak a kardiovaszkuláris rendszer, hanem a szervezetünk egésze képes profitálni az áfonya rendszeres fogyasztásából.

Például kutatók bizonyították, hogy a megerőltető edzéseket követő izomsérülések mértéke csökkenthető az áfonya rendszeres fogyasztásával. Sőt, az idegrendszer oxidatív stressztől való védelmére is van bizonyíték. Ezen antioxidáns alapú védelmi mechanizmusokat ráadásul nemcsak veszélyeztetett betegeknél észlelték, hanem fiatal és egészséges egyéneknél is.

A kutatók szerint az áfonya antioxidáns védelme a szervezet vércukorszabályozó rendszerére is kedvező hatással van, és a gyümölcs rendszeres fogyasztása védi az emésztőrendszert (elsősorban a vastagbelet) a rák kialakulásának kockázatától.

És ha már antioxidáns védelem, akkor érdemes megemlíteni az áfonya ORAC értékét. Az ORAC (Oxygen Radical Absorbance Capacity) egy nemzetközileg elfogadott, hitelesített és szabadalmaztatott szabványrendszer, amelyet amerikai kutatók vezettek be a kilencvenes évek második felében, és amely az egyes élelmiszerek antioxidáns és fitonutriens kapacitását jelöli (vagyis az élelmiszerek káros szabad-gyököket hatástalanító képességet hasonlítja össze). Az áfonya évek óta a legmagasabb ORAC értéket begyűjtő élelmiszerek között szerepel, olyan hasonló kaliberű antioxidáns-szupersztárok között, mint a bab, a szeder, a szilva, az alma, a málna, az eper és a pekándió.


Vörös áfonya

Az áfonya hatása a szív- és érrendszerre
Az áfonya antioxidáns védelme különösen jól dokumentált a keringési rendszer tekintetében. Többször megismételt vizsgálatok eredményei szerint az áfonya rendszeres fogyasztása (a vizsgálatok résztvevői napi 15-20 dkg áfonyát fogyasztottak 1-3 hónapon keresztül) kimutathatóan javítja a vérzsírok egyensúlyát, vagyis csökkenti a teljes koleszterin szintjét, növeli a HDL koleszterint, és csökkenti a trigliceridek szintjét a vérben. Sőt, az áfonya fogyasztása bizonyítottan védi az érfal sejtjeit, és megóvja az LDL koleszterint az oxidatív sérülésektől, amelyek az erek eltömődéséhez vezethetnek.

Nem lenne helyénvaló, ha az érrendszerre ható kedvező hatások közül kihagynánk az áfonya vérnyomásra gyakorolt hatását. Az egyes vizsgálatokban résztvevő különböző korú férfiak és nők körében a rendszeres áfonyafogyasztás bizonyítottan csökkentette a szisztolés és diasztolés vérnyomás értékét. Sőt, az egészséges vizsgálati személyeknél az áfonya rendszeres fogyasztása segített fenntartani az egészséges vérnyomás értékét.
Az áfonya hatása a szellemi tevékenységre

Az áfonyát érintő egyik legizgalmasabb új kutatási terület a kognitív hatásokat vizsgálja. Az egyik vizsgálatban idősebb felnőttek (átlagéletkor: 76 év) 12 héten át fogyasztottak minden nap áfonyát, és már ez elegendő volt ahhoz, hogy jelentős javulást érjenek el a kognitív funkciókat, illetve a memóriát vizsgáló teszteken.

Bár a résztvevők az áfonyát gyümölcslé formájában fogyasztották, ahhoz poharanként 30 dkg friss áfonyát használtak fel, és a fogyasztott mennyiség 2 és fél pohár volt naponta, így elmondható, hogy a résztvevők nagy mennyiségű áfonyát juttattak be a szervezetükbe (ne feledjük, az áfonya napi ajánlott mennyisége 15-20 dkg).

A tanulmány szerzői szerint az eredmények azt is sugallják, hogy az áfonya nem csak a memória fejlesztésére hasznos, de képes lassítani vagy késleltetni az öregedéssel gyakran együtt járó kognitív problémák kialakulását is.
Az áfonya hatása a vércukorszintre

A 2-es típusú cukorbetegséggel, metabolikus szindrómával vagy inzulinrezisztenciával diagnosztizált személyek számára különösen fontos a vércukorszint ingadozásának minimalizálása (vagyis a kiugróan magas és a túl alacsonyra zuhanó vércukorszint egyensúlyban tartása). Sőt, sok esetben ez túlsúlyos személyeknél is gondot okoz (többek között ez az elhízás oka).

A kapcsolódó vizsgálatok a fenti betegségekkel diagnosztizált személyeknél konzisztens eredményeket mutatnak: az áfonya (és más bogyós gyümölcsök) rendszeres fogyasztása minden esetben kedvező hatást gyakorol a vércukorszint optimális szabályozására.

A táplálkozási szakértők az áfonyát jellemzően alacsony glikémiás indexű (GI) gyümölcsnek tartják. Bár ha más bogyós gyümölcsökhöz hasonlítjuk, az áfonya relatíve magasabb GI-indexszel rendelkezik a maga 40-53 GI közötti értékével (a szeder, málna és eper indexe 30 és 40 GI közé tehető). Egyébként az 50 GI alatti termékek tekinthetők alacsony glikémiás indexű élelmiszereknek.

A GI az az érték, amely egy adott élelmiszer vércukorszintre gyakorolt hatását mutatja, vagyis minél nagyobb ez az érték, annál jobban emelkedik a vércukorszintünk, és minél alacsonyabb a GI, annál kevésbé emeli meg a vércukorszintünket az adott élelmiszer elfogyasztása.

Egy friss tanulmány megállapította, hogy az áfonya a többi bogyós gyümölccsel egyetemben egyértelműen kedvező hatást gyakorol a vércukorszintre, akár 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő személyek esetében is. A vizsgálat résztvevői, akik legalább 3 adag alacsony GI-indexű gyümölcsöt (többek között áfonyát) fogyasztottak naponta a három hónapos vizsgálati időszak során, jelentős javulást tapasztaltak a vércukorszintük ingadozásában.


Kék áfonya

Az áfonya hatása a szemre
A retina egy a szem működéséhez szükséges elengedhetetlen fényérzékeny réteg, amelynek az oxidatív stressztől való sérülési kockázata a normálértéknél jóval magasabb.

A kutatók gyakran vizsgálják az egyedülálló fitonutriens antioxidánsokat tartalmazó ételeket – többek között az áfonyát –, mivel azok képesek megvédeni a retinát az oxigénkárosodástól.

Laboratóriumi állatokon végzett előzetes vizsgálatok szerint az áfonyában található rendkívül erős antioxidáns, az antocián segít a retina szabad gyökök elleni védelmében, sőt érdekes módon a napfény által okozott károsodás ellen is véd.

Fontos megjegyezni, hogy a közeljövőben a rákkutatáshoz hasonlóan a kutatók remélhetőleg az emberi szem egészsége és a többek között az áfonyában található antioxidánsok közti szoros kapcsolatot is vizsgálni fogják majd.
Az áfonya jellemzői

Az áfonya (Vaccinium) a hangafélék (Ericaceae) családjába tartozó nemzetség. Savanyú talajt kedvelő, gyakran ízletes bogyójú cserjék és félcserjék tartoznak ide. A nemzetség kb. 450, az északi félgömb hűvösebb területein élő fajból áll, bár trópusi fajai akár Madagaszkáron vagy a Hawaii-szigeteken is megtalálhatók.

Az alacsony kalóriájú és rendkívül vitamindús áfonya ízvilága az enyhén édestől a kesernyésen át a csípősig terjed.

Mélykék, vörösesbarna és bíborfekete színek jellemzők az egyes típusokra, és fehéresszürke viaszos külső réteg borítja a bogyók felületét. Belül a félig áttetsző gyümölcshúsban apró magvak találhatók.

Az áfonya szezonja júliustól szeptemberig tart, a piacokon ekkor juthatunk hozzá a legfrissebben és a legolcsóbban.
Az áfonya eredete

Az áfonya termesztése elterjedt gyakorlat volt az észak-amerikai indiántörzsek körében. Az európai gyarmatosítók az indián hagyományoknak köszönhetően ismerkedtek meg az áfonyával, és ők hozták be annak egyes fajait Európába. Ennek ellenére Európában az áfonya kereskedelmi célú termesztése viszonylag új keletű jelenség, amely elsősorban a XX. és XXI. századra jellemző.

Mivel a déli féltekén – beleértve a dél-amerikai országokat (Chile, Argentína és Uruguay), valamint Dél-Afrikát, Új-Zélandot és Ausztráliát – szintén egyre nagyobb mennyiségben termesztik ezt a gyümölcsöt, a friss áfonya gyakorlatilag egész évben rendelkezésre áll szinte bárhol a világon (friss vagy fagyasztott változatban).
Az áfonya vásárlása és tárolása

Vásárláskor az egészséges és élénk színű áfonyaszemeket válasszuk, amelyek egységes színárnyalatúak, és fehéres-szürkés viaszos védőréteggel rendelkeznek (lásd az alábbi képet).

Rázzuk össze a szemeket, és ellenőrizzük, hogy a bogyók szabadon mozognak-e; ha nem, akkor elképzelhető, hogy már nem frissek, újrafagyasztották őket, megsérültek vagy penészesek.

Kerüljük a tompa színű, túl puha és nyálkás felületű bogyókat. Az áfonyaszemek nem lehetnek nedvesek, mivel a folyadék jelenléte a bogyók rothadását segíti elő.

Tárolás előtt távolítsuk el a sérült vagy penészes bogyókat, így megakadályozhatjuk a többi bogyó megromlását. Az áfonyát ne mossuk meg, csak közvetlenül fogyasztás előtt, mivel a mosás eltávolítja a bogyók felületéről a szürkésfehér viaszos védőréteget.

Az érett áfonyát zárt dobozban vagy műanyag zacskóban tároljuk a hűtőben, így a gyümölcs 3 napig biztosan friss marad. Ha több mint 24 óráig szobahőmérsékleten tartjuk, a bogyók romlásnak indulnak.

Az érett áfonyaszemeket le is fagyaszthatjuk, bár így felengedés után némileg változni fog a gyümölcs íze és állaga. Ha mégis a fagyasztás mellett döntünk, akkor először mossuk meg a bogyókat, öntsük le a levét, majd válogassuk ki a sérült darabokat. A felengedés utáni egységes állag megőrzésének érdekében borítsuk a bogyókat egy sütőlapra vagy tepsire, helyezzük az egészet a fagyasztóba, majd miután a szemek megfagytak, helyezzük őket egy műanyag zacskóba, és tegyük vissza a fagyasztóba.

Szakértők szerint az egyébként meglehetősen sérülékeny antocián antioxidánsok a hiperekben kapható fagyasztott áfonyában sem veszítenek jótékony hatásukból a fagyasztás hatására. Ezen antioxidánsok közé tartozik számos különböző típusú antocián, például azok, amelyek az áfonyaszemek (és más gyümölcsök) ragyogóan kék, lila vagy vörös árnyalatáért felelnek. Miután a kísérletekben az áfonyát -17 °C-os hőmérsékleten lefagyasztották és 3-6 hónapig tárolták, a kutatók nem észleltek jelentős csökkentést az áfonya antioxidáns hatásában és az antociánok koncentrációjában. Ez jó hír mindannyiunknak, akik egész évben előszeretettel vásárolnak és fogyasztanak áfonyát, és jó hír azoknak is, akik csak fagyasztott formában tudnak hozzájutni ezen egészséges gyümölcshöz.
Az áfonya előkészítése használat előtt

A friss áfonyaszemek rendkívül sérülékenyek, ezért csak óvatosan és rövid ideig mossuk meg őket, akkor is csak közvetlenül fogyasztás előtt, mivel így nem sértjük fel idő előtt a bogyók külső viaszos rétegét. Ha bio áfonyáról van szó, akár nem is szükséges megmosnunk a gyümölcsszemeket.

Ha a fagyasztott áfonyát főzést nem igénylő recepthez használjuk, akkor először szobahőmérsékleten olvasszuk fel a gyümölcsöt, majd öntsük le a levet róla.

Az áfonya akkor a legfinomabb, és akkor nyerhetjük ki belőle a legtöbb tápanyagot, ha frissen fogyasztjuk el, és nem sütjük bele más ételekbe (például süteményekbe). Ez azért van így, mert az áfonyában lévő vitaminok, antioxidánsok és enzimek magas hőmérsékleten (175 °C felett) hő hatására sérülnek.

Áfonya, mint aszalt gyümölcs

Az aszalt gyümölcs hatékony és természetes forrása az egészséget támogató különböző tápanyagoknak, mivel a kedvező élettani hatások – talán a C-vitamint leszámítva – aszalva is megmaradnak a gyümölcsben (ráadásul koncentrált formában). Érdemes tehát rendszeresen fogyasztani kis mennyiségben a vörös áfonya, datolya, füge, sárgabarack, cseresznye, szilva és mazsola aszalt (de nem adalékanyagokkal súlyosbított) változatait, csak arra figyeljünk oda, hogy a koncentrált tápanyagok mellett a fruktóz (gyümölcscukor) is koncentráltan jelenik meg az aszalt gyümölcsökben, ezért ha fogyni szeretnénk, a kis mennyiség tényleg kis mennyiség legyen.

Továbbá, egyes gyümölcsöket vegyszerekkel permeteznek a kártevők és a penész ellen, így amikor a gyümölcsöt aszalják, vegyszerek is maradhatnak benne. Az áfonya és a vörös áfonya nem erősen permetezett növény, de az eper és a szőlő az, ezért ha ezek aszalt változatát rendszeresen fogyasztjuk (például mazsola), akkor koncentráljunk a bio aszalt termékekre, ha lehetséges.

Tippek, avagy hogyan fogyasszuk az áfonyát:
Feldobhatjuk a reggeli müzlink ízvilágát, ha szórunk bele friss vagy aszalt áfonyát.
Elegáns és ínycsiklandóan finom desszertet kapunk, ha behűtött pohárba rétegesen joghurtot és áfonyát helyezünk, majd a tetejét kandírozott gyömbérrel szórjuk meg.

Az áfonya és az oxalátok

Az áfonya azon gyümölcsök közé tartozik, amelyek mérhető mennyiségű oxalátokat tartalmaznak. Ezek a természetben (növényekben, állatokban, emberekben) előforduló olyan vegyületek, amelyek ha koncentráltan fordulnak elő, kristályosodást és egészségügyi problémákat okozhatnak (jó példa erre a vesekő). Ezért ha vese- vagy epehólyag problémákat tapasztalunk, inkább kerüljük az áfonya fogyasztását.

Zárójelben jegyeznénk meg: laboratóriumi vizsgálatok bizonyítják, hogy az oxalátok nem jelentős mértékben ugyan, de csökkentik a kalcium szervezetben való felszívódását. Ez általában nem okoz gondot, de ha nagy mennyiségű kalciumra van szükségünk (például sport, vagy a csontok épségének megőrzése miatt időskorban), és azt főleg zöldségekből visszük be, akkor figyeljünk oda arra, hogy például a spenót magas oxaláttartalma jelentősen korlátozza eme zöldségben lévő kalcium felszívódását. Hasonló a helyzet az áfonyával is, de azt azért mindenképpen tegyük hozzá, hogy az áfonya a spenóthoz képest jóval kevesebb oxalátot tartalmaz, és a fentebb tárgyalt sok-sok kedvező hatás bőven ellensúlyozza a kalciumfelszívódás csökkenéséből fakadó esetleges hátrányokat, és emiatt aztán tényleg senkit nem beszélnénk le az áfonya rendszeres fogyasztásáról.

Az áfonya és a növényvédőszerek

Annak ellenére, hogy a növényvédő szerek csak nagyon kis mértékben vannak jelen az egyes élelmiszerekben, azok negatív hatása az egészségre jól dokumentált. A növényvédő szerek, ha bejutnak a szervezetünkbe, káros hatással vannak a máj méregtelenítő, a sejtek energiatermelő és az idegek üzenetközvetítő képességére.

Arról nem is beszélve, hogy Nyugat-Európához és az Egyesült Államokhoz hasonlóan Magyarországon is a bogyós gyümölcsök (többek között az eper, szamóca, áfonya) számítanak az egyik legszennyezettebb növényfajtának. Ezért ha el szeretnénk kerülni a növényvédő szerekhez köthető egészségügyi kockázatokat, akkor lehetőleg vásároljunk biogyümölcsöt, vagy legalábbis olyan áfonyát, amelyről biztosan tudjuk, hogy nem permetezett. Így nemcsak jelentősen csökkentjük a növényvédő szerek bejutásának esélyét a szervezetünkbe, de maximalizáljuk az adott gyümölcs tápértékét is.

Ezt támasztja alá egy közelmúltban készült tanulmány, amely közvetlenül hasonlította össze egy organikusan, illetve nem organikusan termesztett áfonyatípus (Vaccinium corymbosum L.) teljes antioxidáns hatását, és a kutatók látványos különbségeket találtak az organikusan termesztett áfonya javára. Ez utóbbi ugyanis a hagyományos áfonyához képest jelentősen magasabb koncentrációban tartalmazott fenol és antocián antioxidánsokat, és ezáltal a teljes antioxidáns kapacitása is lényegesen nagyobb volt (a vizsgálatban többek között olyan erős antioxidánsok hatását és mennyiségét mérték, mint például a quercetin, a delfinidin és a malvidin).


Kék áfonya

Az áfonyában lévő vitaminok és ásványi anyagok
Mint már említettük, az áfonya fitonutriensek egész tárházát vonultatja fel, és jelentős mennyiségű antioxidánsokat tartalmaz antocianidinek formájában (malvidin, delfinidin, pelargonidin, cianidin és peonidin). Ezek a rendkívül hatékony antioxidáns vegyületek felelnek a gyümölcsök és zöldségek kék, lila és piros színeiért. Ezeken kívül az áfonya az alábbi jótékony hatású vegyületeket tartalmazza:
flavonoidok (kempferol, quercetin és myricetin)
polifenolok (pterostilbene és resveratrol)
ferulasav
kumarinsav
kávésav

Az áfonya természetes forrása a csontok egészségéért felelős K-vitaminnak, a szabad gyökök káros hatásait csökkentő C-vitaminnak, illetve a mangánnak.

Végül, de nem utolsósorban, az áfonya rendszeres fogyasztásával a szervezetünk egészséges élelmi rostokhoz juthat, amelyek az emésztést és a bélrendszer hatékony működését segítik elő.
A Dietless tippje

Általános tanácsként azt javasoljuk, hogy az egészséges táplálkozás részeként fogyassz napi rendszerességgel gyümölcsöt és zöldséget. Persze a gyümölcsök és zöldségek aránya az egészségügyi állapotod és az egyéni ízlésed függvényében napról napra változhat.

Különösen javasoljuk a bogyós gyümölcsök, azaz többek között az áfonya rendszeres fogyasztását is heti legalább 3-4 alkalommal. A kiindulási alap ideális esetben napi 1-2 maroknyi vagy 15-20 dkg áfonya legyen.(Forrás:Dietless)