Hőkamerás állapotfelmérés

Amerikában az emlőrák előszűrésére is használják a hőkamerát, itthon kevéssé terjedt el az orvosi alkalmazása. Pedig a testünk által kibocsátott hőből, illetve a színes hőtérképről a szervezetünk működésének zavarai már nagyon korán észrevehetők.

Az első hőkamerát a NASA fejlesztette ki, hadiipari célokra, az ötvenes években. Azóta számos területen elterjedt a használata: hőkamerával mérik fel az épületek hőkibocsátását, a reptereken pedig járványok idején nagy érzékenységű hőkamerákkal szűrik ki a lázas betegeket. A 70-es-80-as évektől orvosi célokra is használják a műszert, de Magyarországra csak a kétezres években kerültek be az első hőkamerák, ezért az orvosi alkalmazás nálunk még nem vált hivatalossá. Elsősorban orvos-természetgyógyászok végeznek ilyen állapotfelmérést, kb. 10-20 ezer forintért – az Országos Egészségpénztár egyelőre nem támogatja ezt az eljárást.

A hőkamerás állapotfelmérés során gyakorlatilag lefényképezik az egész testet, több irányból. Persze ilyenkor nem hagyományos fénykép készül. A kamera a szemmel nem látható, infravörös sugarakat örökíti meg. A testünk ugyanis folyamatosan hőt bocsát ki, olyan frekvencián, ami az infravörös tartományba esik. – A bőrfelszín hőmérsékletváltozását méri a kamera, ami összefügghet belső folyamatokkal: a hőmérséklet-emelkedés valamilyen “túlműködés” következménye, a hőmérséklet-csökkenés pedig “alulműködésre” utal. Ezeknek a folyamatoknak a helyére lehet következtetni a hőtérképből, viszont a mértéküket, illetve a pontos jellegüket ebből nem lehet meghatározni, ezért pontos orvosi diagnózist nem tudunk adni. A hőkamera már akkor is jelezheti az elváltozásokat, amikor még tüneteink sincsenek, hiszen a műszer nagyon érzékeny: század Celsius-foknyi eltéréseket is kimutat. – Ha bárhol a szervezetben megjelenik valamilyen hőeltérés, akkor annak mindenképpen oka van. Ezeknek nem feltétlenül van orvosi értelemben vett jelentőségük, de ha már ott van az eltérés, akkor arról beszélnünk kell, mert az valamit jelez – ez lehet a szúnyogcsípéstől kezdve a daganatig bármi. A probléma súlyosságát a páciens kikérdezésével határozzuk meg. A beteg elmondja, volt-e, van-e panasza, ami az adott szervvel összefüggésbe hozható. Ha nem, akkor valószínűleg még kifejlődőben van a betegség, és a szervezet öngyógyító mechanizmusai révén akár magától is meggyógyulhat. Viszont ha a hőtérkép kimutatja, hol van a probléma, akkor vizsgálat utáni konzultáción meg tudjuk mondani a páciensnek, mire figyeljen oda, hogy a betegség ne alakuljon ki.

Miről ad információt?

A hőkamera minden bőrfelszínen megjelenő hőeltérést jelez, de nem minden betegség okoz a bőrfelszínen hőmérséklet-változást. Így tehát az is előfordulhat, hogy az állapotfelmérés nem mutat ki egy jelenlévő kóros folyamatot. Vannak azonban olyan zavarok, amelyeknek a felderítésére különösen alkalmas ez a módszer. Megállapítható vele például, hogy hol van gyulladásos góc a szervezetben. Ismeretlen eredetű – például mozgásszervi – fájdalmak eredetére is fény derülhet ezzel a vizsgálattal. – Nagyon korán lehet látni az izmok és az ízületek különböző megterheléseit vagy gyulladásait. Azt is meg tudjuk mondani a betegnek, hogy idegi, reumatológiai vagy más eredetű lehet-e a fájdalma, így a megfelelő szakorvoshoz tudjuk irányítani. Gyakran előfordul ugyanis, hogy a páciensek már régóta járnak orvoshoz a panaszukkal, és nem használnak nekik a felírt gyulladáscsökkentők. Ilyenkor sokszor kiderül, hogy egészen más eredetű a problémájuk, mint amivel kezelték őket – magyarázza a radiológus.

Minél közelebb van egy szerv a bőrfelszínhez, a hőkamera annál pontosabb információt tud adni róla. Amerikában már bevett gyakorlat, hogy a mellrák előszűrésénél hőkamerát használnak, és csak ezt követően végzik el a mammográfiát – ha szükséges. A hőkamera egyik legnagyobb előnye, hogy nem jár semmiféle sugárterheléssel, ezért 35 év alatti nők is bármikor ellenőriztethetik így a mellük állapotát. – Emellett nagyon sok információt kapunk a gyomor-és bélrendszerről, valamint a keringési szervek, az artériák és a vénák állapotáról. Az agyról, a szívről és a tüdőről viszont nem tájékoztat ez a módszer.

Működést jelez, nem állapotot

A hőkamerás állapotfelmérés alapvetően különbözik minden más orvosi képalkotó eljárástól – a röntgentől, ultrahangtól, CT-től, MR-től vagy épp a mammográfiától. – A legfőbb különbség, hogy az előbbi egy élettani vizsgálat. A hőkamerás felvételen a szervezetben zajló folyamatok következményét látjuk. Ezzel szemben az összes hagyományos radiológiai diagnosztika egy statikus képet ad: megmutatja, hol van az adott szerv, milyen vastag a fala stb., tehát a szerkezeti eltéréseket tudja kimutatni. A hőkamerával viszont azt látjuk, hogyan működik a szerv – magyarázza a radiológus. Éppen ezért az egyik képalkotó eljárás nem helyettesíti a másikat, viszont nagyon jól kiegészítik egymást.

A hőtérképen látszódhat olyan működési zavar is, ami még nem okoz sem panaszokat, sem szervi elváltozást. – Például a stressz okozta gyomorsav-túltermelést látjuk a hőkamerával, de bármilyen más hagyományos módszerrel – gyomortükrözéssel, röntgennel, ultrahanggal vagy CT-vel nem tudnánk kimutatni semmiféle kóros eltérést, hiszen a gyomorfal nem vastagabb, nem látnánk gyulladást és felmaródásokat.

Ugyanakkor tudni kell, hogy a hőkamerás állapotfelmérés nem pusztán a felvétel rögzítéséből áll. Legalább olyan fontos része a konzultáció és az életmód-tanácsadás. Ezért nem mindegy, milyen szakemberhez fordulunk. A legjobb, ha egészségügyi szakember végzi a hőkamerás vizsgálatot, hiszen ő ismeri a képen látható folyamatok anatómiai és kórélettani hátterét, és meg tudja mondani, milyen szakorvoshoz kell fordulnunk a panaszunkkal, vagy hogyan változtassunk az életmódunkon, hogy a problémánk megszűnjön.

/Forrás:Házipatika/